Almenük »

Kérem, hívjanak vissza!

Vegye fel velünk a kapcsolatot részletes kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül, vagy adja meg telefonszámát, és visszahívjuk!

Redőny alkotóelemek

Redőnypáncél (Redőnypalást):

A redőnypáncél hajlékony, egymásba illeszthető profilokból áll. A profilok vízszintesen összefűzhetők. A profil tetején lévő kampós kialakítás a profil alján található nútba illeszkedik, így összefűzés után a redőnypáncél (palást) összefüggő, rugalmas felületet alkot. Ezek a redőnypáncélok a hajlatoknál széthúzhatók, de vannak fix kapcsok is, többnyire egyfalú profiloknál. A páncél teljesen zárt állapotban nem mutathat semmilyen fényrést. A betoló profilok oldalirányú elcsúszás elleni rögzítése arretírozásal szükséges.

A profilok méretezéséhez a következő tényezők ismerete szükséges:

  1. léc névleges vastagsága
  2. léc hasznos magassága
  3. profilmagasság
  4. effektív lécvastagság
  5. anyag vastagsága

A lécek hosszúsága és azzal együtt a redőnypáncél szélessége a szükséges méret núttól nútig, levonva belőle a szükséges holtjáték méretét. Ez a felhasznált páncél anyagának hőtágulásától függ.

A redőnypáncél anyaga:

  1. fa, borovi fenyő, csomó és repedésektől mentes, fémlamellával és drótkapoccsal összefűzve, záróléc keményfából
  2. műanyag, PVC, alapvetően légkamrás profil, áttetsző redőnyök polikarbonátból
  3. alumínium, eloxált és festékkel felületkezelt, egyfalú és légkamrás profillal ellátott, legtöbbször poliuretán habbal kitöltött, görgőzött, és szalagpréselt nútolt lécek

Felületkezelés:

A faredőnyöket favédő anyaggal kell ellátni. A faredőnyök mérettartó külső elemek és emiatt tartósan védeni kell azokat. Ez csak komplett befestéssel szavatolható, amelyet megfelelő módon karban kell tartani. Figyelni kell arra, hogy a festékanyag megfelelő állagú legyen, azaz az egyes profiloknak nem szabad egymáshoz ragadniuk. Ajánlatos a festést beépítés előtt elvégezni, hiszen csak így szavatolható, hogy az egyes lécek mindenhol védettek legyenek A felületkezelés a már felfüggesztett redőnypáncélon történik.

Előnyös a világos színű festés, mivel a redőny így a napsugárzás miatt nem melegszik fel annyira, de lehetséges akár kétszínű kivitel is. Színtelen felületkezelés semmiképp sem elegendő.

Műanyag redőnylécek kész, anyagában profilként bármikor rendelkezésre állnak, ezek nem igényelnek további felületkezelést. Lehetőség szerint válasszunk világos színeket, mivel a sötét színű redőny intenzív napsugárzásnál akár 80 0C-ig is felmelegedhet, és ez a hőfok gyakorlatilag magasabb az alapanyag lágyulási hőmérsékleti értékénél!

A fémredőnyöket túlnyomórészt festékkel felületkezelik. Minden gyártó választékában megtalálható bizonyos mennyiségű standard szín. Szalagpréselt alumíniumprofilok esetén az ezüstszín az alapkivitel (EV 1 eloxált), de más eloxált színek és néhány RAL-színárnyalat is választható megfelelő felár ellenében. Nemesacél profil is rendelhető fényes kivitelben. A redőnypáncél mozgásának lengése miatt kopás jöhet létre, amely intenzív színeknél láthatóvá válik; ez azonban nem mindig elkerülhető. A kívánt színt a kiírásban meg kell adni vagy előzetesen egyeztetni kell.

Zárólécek:

Minden redőnypáncélt egy stabil záróléccel kell ellátni, amelynek más a metszete mint a normál profilé. Kézi működtetésű redőnyöket ütközővel kell felszerelni.

Redőnyfelfüggesztés:

Nagy jelentősége van a felfüggesztésnek is, hiszen a redőny itt jelentős terhelésnek van kitéve. Ezt igazolja a speciálisan erre a célra készült acélrugós felfüggesztés. Ezek a felfüggesztések ráadásul tömítő szerepet is játszanak a redőnypáncél és a külső kiszögellés között.

Redőnytengely:

A redőnypáncél redőny csapágyazott acéltengelyére tekeredik fel. A jó felgördülést biztosítása érdekében megfelelő tengelyátmérőre van szükség. Az átmérő szélessége minimum a lécek hasznos magassága plusz 10% legyen, de tapasztalatok szerint a nagyobb még jobb!

Vezetősínek:

A szükséges vezetősíneket vagy már az ablak alkotórészeként szerelik be, vagy pedig utólagosan az úgynevezett redőnytokhoz rögzítik.

Fémredőnyöknél a vezetősíneket csúszóbetéttel kell ellátni. Azért hogy a redőnypáncél zörgését csökkentsük, ajánlatos mindenfajta redőnynél puha betéteket használni. Ez egy kiegészítő munka, amelyet előzőleg szakemberrel egyeztetni kell. Minden vezetősín felső részén lennie kell egy úgynevezett bevezető résznek. Ezt vagy közvetlenül a sínhez van rögzítik, vagy pedig utólagosan betolható alkatrészként (bevezető) gyártják. Különös hangsúlyt kell fektetni az alkatrészek megbízható rögzítésére, nem elég egyszerűen csak betolni azokat!

Gurtni (heveder):

A gurtni (heveder) a redőnyök standard alkotórészét képezi.

Követelmény:

  • a gurtni tárcsának és a gurtni átvezetőnek egy szintben kell lennie
  • a gurtni átvezetőnek nem lehet éles sarka
  • a gurtni szélessége min. 13 mm
  • a gurtni húzóereje max. 150 N

Az engedélyezett húzóerő átlépéséhez felvonó segítségét kell igénybe venni, ez tulajdonképpen egy gurtni hajtómű. Alapvető szabály arra vonatkozólag nem létezik, hogy a húzóerő milyen szerkezeti méretnél kerül átlépésre, mivel ez a konstrukció és a redőnypáncél súlyának függvénye. Ezt csak szakember határozhatja meg!

A gurtni hajtómű egyik hátránya, hogy a szükséges hosszabb gurtni alkalmazásakor (akár 3,5-szeres) nagyobb gurtni feltekerő tokra van szükség, amely így már nem esztétikus, vagy a külső fal szigetelését csökkenti. A gurtni vezetéseknek a hőveszteség elkerülése miatt lehetőleg szorosnak kell lennie.

Hajtókaros meghajtás:

Minden redőnyméretnél használható, csupán a hajtókar nyomatéka és a nyitás-, ill. zárás folyamatának ideje befolyásolja. A hajtókar karjának átvezetése a tok falán vagy egyéb alkatrészen keresztül a csuklókar (kardán) segítségével történik. (kardáncsukló 45 és 900). A magas élettartam érdekében az elvezetést a minimális méretre kell korlátozni.

Az átvezető fúrásnak a redőnytengely hosszanti tengelyével jobbos szöget kell bezárnia.

Elektromotor:

Nincs nagyságrendi meghatározás, a helyszükséglet nagyon kicsi, mivel a motor a tengelybe van betolva (csőmotor). Általában 230 V váltóáramú kondenzátoros motorokat használnak, amik rövid üzemidővel KB 4-6 perc rendelkeznek, 100-500 W teljesítmény mellett. A piacon fellelhető meghajtások tulajdonképpen mind ugyanolyanok, különbségek a következőkben lehetségesek:

  • az orsó végkapcsolója tisztán mechanikusan van felépítve, a menetorsót egy menesztő hajtja meg. Ezen az orsón mozog egy kapcsoló, amely állítható mikrokapcsolókon keresztül (fel-, és le irányoknak megfelelően külön) kapcsolja le a motort. Ez a felépítés nagyon megbízható és mindenütt használható, azonban a lekapcsolás akadály-felismerés nélkül történik, azaz a meghajtás mindig a beállított fordulat szerint történik.
  • elektronikus végállás kapcsoló ellenőrzi az út megtételét (a tengely fordulatait) egy impulzusszámlálón keresztül, ami esetleg a tengely nyugalmi helyzetét is kiértékeli. Az elektronikus végállás kapcsoló ezen kívül a motor teljesítményfelvételét is ellenőrzi. Ezeket az adatokat az elektronika elmenti és nagyobb eltérések esetén (pl.: a mozgás hátráltatása) lekapcsolja a meghajtást.
  • Az erőkorlátozott végállás kapcsoló a beállított nyomaték elérésének pillanatában lekapcsol. Ez vagy egy bizonyos típusú motortartó vagy egy belső mechanikus/ elektronikus mérőérték felvevő által történik.

Az elektromotorok egy részét áramkimaradás esetén kézi vezérléssel is működtetni lehet. Ez csakúgy, mint az ellenőrző végállás kapcsoló, a motor extra teljesítményeként jelenik meg, ezért többe is kerül, így a kiírásnál is fel kell tüntetni. Standard kivitelnek a kézi hajtókar nélküli, orsós végállás kapcsoló számít.